Hát már egy kicsit elegem van a tanulmányi osztály előtti sorbanállásból. Bár ma lényegesen gyorsabban ment a dolog, mint tegnap, amikor is csak sorszámot akartam kérni, de még ígyis elúszott a délután. Például nem igaz, hogy nem lehet arról szólni, hogy ha a régi japán helyett 2. keleti nyelvet veszel fel, arról külön papírt kell aláíratni a tanszékkel, szóval ilyen kellemes kis szaladgálások voltak. Meg jó volt elmenni egy olyan könyvtárba, ahol életemben nem jártam, hogy kiállítsanak egy papírt arról, hogy nincs tartozásom (könyvbeli, vagy késedelmi díj), és aztán még külön szóljon is a néni, hogy ha ezt lepecsételi, akkor nem vehetek már ki könyvet.
Aminek örültem, h Mimi hívott kávézni, de pont akkor feküdtem le 5 perce, hogy na én most egy órát alszom, aztán pedig Nura hívott, hogy na hol a kávézó, de akkor még volt hátra 5 perc az egyórámból. Aztán mikor felkeltem, és összekombináltam, hogy jéé, lehet hogy ezek ketten itt együtt kávézgatnak valahol, addigra Nura már nem vette fel a telefont, és végül le is mondtam róla, mert úgysem fért volna bele az időbe (tényleg nem... egy órát fénymásoltam, utána meg az imádott to). Mindenesetre köszönöm, hogy hívtak, tegyék máskor is:) Lehetőleg szerda után, mert akkor már nyugis is leszek, és nem úgy esek haza este hat után, hogy omfg, megint elment a nap, és semmit nem tanultam, mert nem kell többé tanulniiii:D